Most, hogy az élet lassan újraindulni látszik a világban, reflektáltunk egy kicsit az elmúlt közel másfél év eseményein. Fogaink szemszögéből.

Mert egy hosszas bezárkózás sok mindenre rávilágít és nem csak tévénézési szokásainkkal kapcsolatosan.

Mint fogászat, és mint magánemberek is érdekes lehet megvizsgálni a Covid időszak hatásait, ugyanis többet tanultunk belőle, mint azt gondolnánk. Cikkünkben összeszedtünk öt dolgot, amire a járvány időszaka segített rávilágítani fogainkkal és a szájhigiéniánkkal kapcsolatban.

 

Édességek hatása a fogakra

A fogszuvasodás elsőszámú oka a szájban megtelepedett ételmaradékok – Kép: Freepik

1. Vigyázni kell a nassolással

 

Lehet, hogy csak mi vagyunk így vele, de az utóbbi egy évben azt vettük észre, hogy akkor is eszünk, amikor nem kellene.

Kezdetben csak egy-egy mogyorószem, majd valahonnan előkerül egy tábla csokoládé. A pótcselekvések szép fokozatosan, észrevétlenül képesek befurakodni életmódunkba és sajnos a kényszerevés is ilyen dolog. Mellesleg az egyik leggyakoribb mellékhatása az otthoni munkának.

De miért olyan nagy gond rágcsálni valamit, ha nem cukros dolgokat eszünk?

Mondjuk némi puffasztott rizstől, pisztáciától, esetleg aszalt gyümölcstől nem fogunk elhízni és még fogainknak sem tesz rosszat, nem igaz? Ez így van, azonban nem – csak – azzal van gond, amit eszünk.

Ismét rossz hírek hozói vagyunk, úgyhogy előre is elnézést kérünk, amikor azt mondjuk: maga a nassolás a probléma!

Méghozzá azért, mert a fogszuvasodás elsőszámú oka a szájban megtelepedett ételmaradékok és azok lebomlása. Amikor nem hagyunk elég tisztulási és regenerálódási időt, szánk pH értéke felborulhat, ami hozzásegít a baktériumok elszaporodásához, ezáltal a fogszuvasodáshoz, vagy a különböző ínybetegségek kialakulásához.

Jó tanács: Szájhigiéniánk szempontjából – de általánosan testünknek is – a legjobb, ha egy nap minél kevesebb alkalommal eszünk. Mi tehát nem vagyunk a sokszor keveset szabályának hívei. Tegyük el azokat a nasikat a vitrinbe és inkább ebéd után együnk belőlük.

 

Nem sikerült teljesen elkerülnünk a fogkő kialakulását – Kép: Freepik

2. A fogmosás nem mindig elég (bármilyen alaposan is végezzük)

 

Amikor hosszabb kihagyás után visszatérünk dentálhigiénikusunkhoz, vagy fogorvosunkhoz, sok meglepő tényre derülhet fény. Például arra, hogy akármennyire is körültekintően mosunk fogat, nem sikerült teljesen elkerülnünk a fogkő kialakulását.

Vagy, hogy egy súlyosabb probléma is kialakulóban van szánkban. Amikor hosszabb időt töltünk a négy fal között, a napok hajlamosak egybefolyni és ilyenkor gyakran nem vesszük észre a lassú és apró változásokat magunkon. Ilyen lehet a véres köpet fogmosás közben, a hidegre, vagy melegre érzékeny fogak és a kiszámíthatatlan fogfájdalmak.

Sajnos az utóbbi időben több alkalommal is találkoztunk páciensekkel, akik egy év kihagyás után tértek vissza hozzánk és szőnyeg alá sepert tüneteikből komolyabb következmények váltak.

Ahogy a fogínygyulladásról szóló cikkünkben is írtuk, ezeket a tüneteket semmiképpen sem érdemes félvállról venni. A vérző fogíny és az érzékeny fogak ugyanis a fogágybetegség és a fogszuvasodás kezdeti jelei lehetnek és időben beazonosítva komoly kellemetlenségektől kímélhetjük meg magunkat. Legalább fél évente beiktatott dentálhigiéniai, vagy fogorvosi vizsgálattal minden kialakulóban lévő gondot időben elcsíphetünk és komolyabb beavatkozások nélkül megoldhatunk.

 

Elhasznált fogkefék

Egy sokáig használt fogkefe komoly baktériumtenyészetnek adhat otthont – Kép: Freepik

3. Rossz ötlet sokáig megtartani egy fogkefét

 

A hónapok csak úgy repülnek és fel sem tűnik, hogy ugyan azt a fogkefét használjuk már lassan fél éve.

De nem használódtak el annyira a sörtéi, minek megválni még tőle?

A probléma azonban nem – csak – az elhasználódó sörték okozta hatékonyságvesztéssel van.

Akármennyire tisztítgatjuk fogmosás után, egy túl sokáig használt fogkefe komoly baktériumtenyészetnek adhat otthont, ami így fogmosás közben kerül vissza szánkba. A sörték pedig megtörnek, vagy elhajlanak, így még a Fogmosás Akadémián tanult módszerrel sem tudunk elég hatékony eredményt elérni velük.

A bezártság időszaka segített megerősíteni bennünk a szabályt: 3-4 havonta cseréljük le fogkefénket, a fogköztisztítót pedig egy-, legfeljebb kéthavonta. Így tehetünk a legtöbbet fogaink egészségéért.

 

 

A lelassult életmód jó hatással tudott lenni napi rutinjainkra – Kép: Freepik

4. A bezártság előnyökkel is járhat

 

Nem csak hibáinkból tanultunk a bezártság alatt.

Például a lelassult életmód meglepően jó hatással tudott lenni napi rutinjainkra, és ezáltal a fogápolás gyakorlására is.

Amikor nem kell rohanni sehova, reggelente több időt tudunk eltölteni a fürdőszobában tehát fogaink is több törődést kaphatnak. Az is sokat segített, hogy nem voltunk rákényszerítve a munkahelyi büfére és közeli kifőzdékre és egészségesebben étkezhetünk – persze miután már az első pontban elkövetett hibáinkból tanultunk.

Egy tápanyagokban gazdag, finomított cukrot nélkülöző étrendet ugyanis fogaink is megköszönnek és egy idő után arra is rájöttünk, hogy nem is olyan nehéz változatosan és gyorsan főzni magunknak.

Ahogy a stresszről írt cikkünkben végigvettük, a túlpörgetett, feszült hétköznapok nem csak idegeinkre lehetnek károsak. És bár az otthonainkba való kényszeres bezártságot közel sem lehetett állandóan megnyugtatónak nevezni, visszatekintve látjuk csak, hogy azért nem volt minden szempontból keserves.

 

Fogbetegség és a szív

A rossz szájhigiénia szívbetegségeket is okozhat – Kép: Freepik

5. Fogaink és általános egészségünk elválaszthatatlan egymástól

 

A járvány egyik legáltalánosabb hatása az egészségünkhöz való hozzáállásunkkal kapcsolatos.

Pontosabban azzal, hogy többet kezdtünk el foglalkozni egészségünkkel. Legtöbben – még az is, aki nem vallja be – elkezdtük ellenőrizgetni a lázunkat, néhány köhögés után gondolkodni kezdtünk a lehetséges kiváltó okokon, tehát mondhatni, többé már nem vesszük annyira adottnak egészségünket.

Remélhetőleg ez a kollektív hipochondria a járvány csitulásával együtt lassan le is cseng majd, a tanultakat viszont nem érdemes elfelejtenünk. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy egészségünkről rendszerben érdemes gondolkoznunk, nem különálló elemekként.

Ahogy egyes szerveink épsége sem választható el teljesen egymástól, úgy mentális egyensúlyunk is fontos szerepet játszik „rendszerünk” épségének fenntartásában. És ebben a rendszerben kritikus szerepet tölt be a tápanyagbevitel pontja, szánk egészsége. Ahogy az a testi egészségünk és fogaink kapcsolatáról szóló írásunkból is kiderül, szájhigiéniánk elválaszthatatlan része ennek az egységnek.

 

Miközben lassan hátra hagyjuk hosszú bezártságunkat és elkezdjük felvenni régi-új ritmusunkat, érdemes azért néhány dolgot magunkkal vinni ebből a nehéz időszakból. És ha már megőrzünk belőle valamit, ezek miért ne fejlődésünket szolgálják?