Megfeszült állkapocs, szúró fájdalom és a szörnyű kellemetlen érzés, hogy nem nyílik a száj.

Akinek volt már hozzá szerencséje, biztos nem felejti el a szájzár élményét. Ez a legtöbbször átmeneti állapot általában külső beavatkozás vagy betegség szövődményeként jön létre és képes napokra megkeseríteni életünket.

Feszes állkapoccsal nemcsak a beszéd válik érthetetlené, de egy ártalmatlan ebédből is súlyos kínszenvedések következhetnek, ráadásul – ami a legaggasztóbb mind közül – fogápolásunkat sem tudjuk megfelelően végezni miatta. Számos oka lehet a szájzár kialakulásának, de az egyik leggyakoribb kétségtelenül a bölcsességfog szájzár. Ezt általában a bölcsességfog gyulladása okozza, vagy az eltávolítása után jelentkezik. De vajon mennyire kell aggódni miatta? És ha már itt tartunk, hogyan előzhetjük meg?

 

Szájzár és problémái

A szájzár egy rendellenesség a szánkban

A szájzár-jelenség rejtélyei

 

Úgy ébredni, hogy állkapcsunk feszít, és szánkat nem tudjuk rendesen kinyitni, elég nyugtalanító érzés, és ahhoz, hogy teljesen megértsük okait, először viszont magát a jelenséget kell megismernünk.

A szájzár egy rendellenesség a szánkban, ami az állkapocs izmainak görcsét jelenti. Ennek következménye általában az, hogy szánk nem képes bejárni teljes mozgástartományát, vagy, hogy a megszokottól eltérően viselkedik. Mindehhez pedig egy szúró, feszítő fájdalom társul.

Önmagában a szájzár ártalmatlan tünet és legtöbbször néhány órán belül elmúlik, ennek ellenére semmiképpen nem érdemes félvállról venni. És pontosan tünet-mivolta miatt. Ugyanis számos komolyabb állapotot jelezhet előre. Ráadásul egy hosszú ideig fennálló szájzár egészségügyi problémákat is okozhat. Olyanokat, mint a fogszuvasodás, vagy az ínygyulladás, a tisztítás hiánya miatt elszaporodó baktériumoknak köszönhetően.

 

És mi köze a szájzárnak a bölcsességfoghoz?

 

Meglepően sok. Legfőképp az, hogy bölcsességfogaink az egyik első számú gyanúsítottak a szájzár kialakulásakor. Ugyanis a szájzár gyakran bölcsességfog-problémákra vezethető vissza.

Köztudott, hogy fogsorunk utolsó – és gyakran meglehetősen kellemetlen pozícióban elhelyezkedő – fogai megannyi komplikáció okozói lehetnek. Ahogy a bölcsességfogakról szóló részletezőnkben is kiemeltük, ha tehetjük, érdemes megtartani ezeket a fogakat, mert számos előnnyel szolgálnak.

De amennyire hasznosak tudnak lenni, legalább kétszer annyi galibát okozhatnak. Merőleges növés, körülötte kialakuló ínygyulladás és persze a bölcsességfog szuvasodása. Messze a legproblémásabb fogainkról beszélünk, és ezért az evolúciót tehetjük felelőssé. Változó étrendünk hatására ugyanis elkezdett összeszűkülni az emberi állkapocs, legnagyobb őrlőfogunknak pedig könnyen fullasztóvá tud válni ez a szoros helyzet.

És erre vezethető vissza a szájzárral való kapcsolat is. Az alsó bölcsességfogak komplikációiból következő gyulladások ugyanis gyakran átterjednek a környékbeli szövetekre, ami így az állkapocs izmaiban merevséget (értsd: szájzárat) eredményez.

 

Fogműtét is vezethet a bölcsességfog szájzár kialakulásához

Szájzár bölcsességfog műtét miatt

 

Gyakran nem is a bölcsességfog betegsége okozza az állkapocsmerevséget, hanem éppen annak megoldása. Egy fogműtét általában két módon vezethet szájzár kialakulásához:

  • Műtét utáni gyulladás: akárcsak a betegség, egy sebészi beavatkozás is kiválthat gyulladást az ínyben, ami egyes esetekben szájzárhoz vezet. Ez a típus általában a műtét utáni fájdalmakkal együtt, néhány nap alatt teljesen elmúlik.
  • A száj műtét közbeni feszítése: egy bölcsességfog-műtét során előfordulhat, hogy az állkapocs túlzottan felfeszül. Erre jellemzően igyekeznek figyelni a fogorvosok, de vannak alkalmak, amikor nem lehet teljes mértékben elkerülni. Az állkapocsizmok túlfeszülése gyulladást eredményezhet, ami pedig szájzárat.

 

Mi okozhat még szájzárat?

 

Természetesen nem a bölcsességfog az egyetlen lehetséges elkövető.

  • Rágóizületi gyulladás: Már a neve is jól mutatja, hogy a TMD-nek rövidített és eredeti megjelölésével még aggasztóbban hangzó temporomandibularis diszfunkció egyik leggyakoribb következménye a szájzár. Neve ellenére azonban nem érdemes nagyon félni tőle. Jellemzően átmeneti állapotról beszélhetünk, amit valami külső behatás eredményez, vagy az olyan stressz okozta szokások, mint a fogcsikorgatás, vagy állkapocs-feszítés. Ritkább esetben azonban köszvény is állhat a háttérben.
  • Tetanusz: A magyarul merevgörcsnek nevezett betegség egy fertőző kór, ami az izmokat és az ízületeket támadja meg, és folyamatos állapotromláshoz vezet. Tünetei az izomgörcsök, ami legészrevehetőbben az állkapocs izmaiban megy végbe.
  • Gyulladással járó súlyos szájfertőzések: Bizonyos gyulladásos szájbetegségek, mint az előrehaladott fogágybetegség szintén okozhat szájzárat. Ilyenkor általában az állkapocs izmainak fáradtsága és a szöveti duzzanat okozza a tüneteket.

 

Szájzár megoldása otthon

Néhány praktikával enyhíthetjük a szájzár fájdalmait

Otthoni megoldások szájzár esetén

 

Ha nem súlyos betegségre vezethető vissza, a szájzár mindössze átmeneti állapot, ami a tünetek enyhítésével többnyire néhány nap, de legfeljebb egy-két hét alatt maradéktalanul megszűnik. Legyen bármennyire rövid is a tünetek jelenléte, kellemetlenségükhöz nem fér kétség.

Szerencsére van néhány praktika tarsolyunkban, amivel könnyebben átvészelhetünk egy szájzáras időszakot.

  • Az érintett terület jeges borogatása: ez segít visszahúzni a duzzanatot és enyhíti a fájdalmat is. Napi 4-5 alkalommal néhány percig az arcunkhoz tartott, ruhába bugyolált jeges borogatás
  • Vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő gyógyszerek: mint az ibuprofén, vagy az aszpirin hatóanyagú gyógyszerek, de csak a gyógyszerész által felírt adagolással
  • Az állkapocs masszírozása és rágás: fontos, hogy a fájdalom ellenére is igyekezzünk, amennyit csak lehet, mozgásban tartani a bemerevedett izmokat. Ezt legkönnyebben egy rágógumival tudjuk gyakorolni
  • Pihenés, relaxáció: A stresszel foglalkozó cikkünkben is említettük, hogy a felgyorsult életünkből eredő problémákra jellemzően a lelassulás hoz megoldást. Szájzár esetén érdemes kerülni a feszültség bármilyen formáját. Pihenjünk minél többet.
  • Egyes nyugtató növényi olajok: A kamilla, a levendula és a zsálya is rövidtávú enyhülést tud hozni a fájdalomra, finoman a rágóizmokat masszírozva napi néhány alkalommal fel is gyorsíthatjuk velük a gyógyulást

A rendszeresen visszatérő szájzár genetikai hajlamra is visszavezethető. Ilyen esetben javasolt egy nyugodtabb életmód gyakorlása, puhább ételek fogyasztása, fogorvosunk pedig fogászati sín felhelyezését is javasolhatja, ami segít állkapcsunkat a helyén tartani, ezzel is megelőzve az esetleges húzódásokat.

Ha a szájzár tünetei más tünetekkel is társulnak, mint a fogínyvérzés, vagy az erős fogfájás, mindenképpen érdemes felkeresni egy fogorvost. A komolyabb fogászati gyulladások, mint a fogágybetegség időben kezelve még visszafordíthatóak. Éppen ezért már az első tüneteket érdemes komolyan venni, amik között ritkán, de ott szerepelhet a szájzár is.